Keresés az Fizika érettségi (Érettségi) feladatbankjában

Találatok száma laponként:
Keresési szűrő: fizmek_201805_2r
 
Találatok száma: 4 ( listázott találatok: 1 ... 4 )

1. találat: Közép szintű fizika érettségi 2018. május II. rész 1. feladat ( fizmek_201805_2r_01 )
Témakör: *Optika (fénytörés, Snellius-Descartes)

Hasáb alakú, $ 60^\circ$-os törőszögű prizmának keresztmetszetét mutatja az ábra. A prizma függőleges síklapján, a vízszintes síklappal párhuzamosan belép egy fénysugár, majd teljes visszaverődést szenved a ferde síklapon.

 

a) Legalább mekkora legyen a prizma anyagának levegőre vonatkoztatott törésmutatója ebben az esetben?

 

A fénysugár ezután a vízszintes (alsó) síklapon áthaladva kilép a prizmából.

b) Legfeljebb mekkora lehet a prizma anyagának levegőre vonatkoztatott törésmutatója ebben az esetben?



Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba
2. találat: Közép szintű fizika érettségi 2018. május II. rész 2. feladat ( fizmek_201805_2r_02 )
Témakör: *Hőtan (halmazállapot-változás, párolgás)

Energiatakarékos hűtőedény

Olyan országokban, ahol nincs megbízható áramellátás, hagyományos hűtők helyett ún. ,,edény az edényben” (pot-in-pot) eszközöket használnak az ételek hűtéséhez. Az eszköz lényege, hogy az ételt tároló edényt nedves ruhával takarják le, valamint egy másik, vízzel teli, porózus agyagedénybe állítják. A rongy és az agyagedény párologtatják a vizet, így hűtik a bennük elhelyezett belső edényt. Az ételek – elsősorban gyümölcsök – így akár tízszer tovább eltarthatók, mint az eszköz nélkül. Az eszköz működésének alapja a párolgás, pontosan úgy, mint ahogyan az emberi test esetén az izzadás.

 

a) Milyen tényezők befolyásolják az edényre helyezett nedves rongyban levő víz párolgásának sebességét?

b) Milyen hővezető tulajdonságú anyagból célszerű kialakítani a tároló edényt? Javasoljon megfelelő anyagot és választását indokolja!

c) Mennyi hőt von el 40 gramm víz elpárolgása?

(A víz párolgáshője L = 2454 J/g.)



Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba
3. találat: Közép szintű fizika érettségi 2018. május II. rész 3.A feladat ( fizmek_201805_2r_03a )
Témakör: *Mechanika (sűrűség, folyadék, koncentráció, hőtágulás)

A szeszfokoló egy úszó sűrűségmérő, melynek alkalmazása azon alapul, hogy az alkohol vizes oldatának sűrűségét az oldatban lévő alkohol mennyisége befolyásolja. Mivel az alkohol kisebb sűrűségű, mint a víz, ezért minél kisebb az alkohol vizes oldatának sűrűsége, annál több benne az alkohol. Mivel a folyadékok sűrűsége a hőmérséklettől is függ, a szeszfokolót $ 20^\circ C$-ra kalibrálják, általában hőmérővel építik egybe, és a $ 20^\circ C$-tól eltérő oldatok esetében egy korrekciós táblázatot alkalmaznak a valódi alkoholfok megállapításához. A mellékelt korrekciós táblázatot úgy kell használni, hogy meg kell keresni benne a hőmérőn leolvasott értékhez tartozó sort, valamint a fokolón leolvasott alkoholfokhoz tartozó oszlopot, és a kettő metszéspontjában található szám a valódi alkoholfok. Például, egy $ 16^\circ C$-os hőmérsékleten 36 alkoholfokosnak mért párlat valójában 37,6 alkoholfokos.

 

A megadott kalibrációs táblázat segítségével válaszoljon az alábbi kérdésekre!

 

a) Mekkora a valódi szeszfoka annak a $ 30^\circ C$-os párlatnak, melynél a szeszfokoló 30 százalékos szeszfokot mutat?

b) Mekkora értéket mutat a szeszfokoló $ 26 ^\circ C$-on, ha egy 20 százalékos valódi alkoholfokos párlatba merítjük?

c) Milyen szeszfokértékeket (kisebbet, nagyobbat) mutat a szeszfokoló a valódi értékhez képest a $ 20^\circ C$-nál magasabb hőmérsékleteken?

d) Mi az eltérés magyarázata?



Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba
4. találat: Közép szintű fizika érettségi 2018. május II. rész 3.B feladat ( fizmek_201805_2r_03b )
Témakör: *Modern fizika (röntgensugárzás, fékezési sugárzás, Arkhimédész, elektromágneses hullám)

A röntgenvizsgálat során a röntgenkészülék röntgencsövében keletkező sugarakat használják a test átvilágítására. A röntgensugarak úgy keletkeznek a csőben, hogy az izzó katódból kilépő elektronokat elektromos tér segítségével felgyorsítják, így azok nagy sebességgel becsapódnak az anódba. A becsapódó elektronok az erős fékezés során röntgensugarakat bocsátanak ki. A sugarakat nem fókuszálják, hanem segítségükkel egyszerű árnyékképet készítenek. Ahol a filmre több sugár érkezik, ott a film megfeketedik, ahol kevesebb, ott világos marad. A mellékelt ábrákon egy röntgencső vázlatos szerkezetét, illetve egy halakról készített röntgenfelvételt láthatunk.

Kép forrása: http://www.ph2.physik.uni-goettingen.de/Entdecken_und_Verstehen2.php Kép forrása:

 

https://timeline.com/early-xrays-hidden-world-6bbc3a3fb267

 

a) Mit nevezünk röntgensugárzásnak? Milyen hasonló sugárzást ismer, mi különbözteti meg attól a röntgensugarakat?

b) Hová kell helyezni a röntgencsőhöz képest a tárgyat, amelyről a felvételt kell készíteni, és hová a fotólemezt (ernyőt)?

c) Miért kell a röntgencső anódját hűteni? Mitől melegedhet fel?

d) Vizsgálja meg a halakról készített röntgenfelvételt! Magyarázza meg, hogy miért vált láthatóvá a halak vázszerkezete!

e) A halak testében levegővel teli hólyagok, úgynevezett úszóhólyagok vannak. Jelölje be a középső hal testében a hólyagok helyét, ha tudjuk, hogy a levegő átengedi a sugarakat!

f) Hogyan változik a halra ható felhajtóerő, ha úszóhólyagjai méretét csökkenti?



Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba