A fürdőszobamérleg $ 70\,\text{kg} $-ot mutat, amikor Péter rajta áll. Hogyan mozog az a lift, amelyben Péter csak $ 63\,\text{kg} $-osnak méri magát ugyanezzel a mérleggel? $ \left( g \approx 10\,\dfrac{\text{m}}{\text{s}^2} \right) $
A) A lift $ 0,7\,\dfrac{\text{m}}{\text{s}} $ sebességgel egyenletesen mozog lefelé.
B) A lift $ 0,7\,\dfrac{\text{m}}{\text{s}^2} $ gyorsulással mozog lefelé.
C) A lift $ 1\,\dfrac{\text{m}}{\text{s}^2} $ gyorsulással mozog lefelé.
D) A lift $ 1\,\dfrac{\text{m}}{\text{s}} $ sebességgel egyenletesen mozog lefelé. 

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

A kertben egy hideg téli, illetve egy meleg nyári napon azonos a relatív páratartalom. Melyik esetben tartalmaz több vizet a levegő köbméterenként?

A) Nyáron.
B) Télen.
C) Egyforma mennyiségű vizet tartalmaz a levegő mindkét esetben.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Két hosszú, párhuzamos vezetőben egyenáram folyik. Melyik esetben lesznek a vezetékek között fellépő kölcsönhatási erők  az ábrának megfelelő irányúak?
A) Amikor a vezetékekben folyó áramok egyirányúak.
B) Amikor a vezetékekben folyó áramok ellentétes irányúak.
C) Egyik esetben sem, a kölcsönható erők ilyen elrendeződése lehetetlen. 

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

A mellékelt grafikon egy egyenes vonalú mozgást végző test sebesség-idő függvényét mutatja. Melyik pillanatban lesz a test a legtávolabb a $ t = 0\,\text{s} $ pillanatban elfoglalt kiindulási helyétől?
A) $ t = 9\,\text{s} $ pillanatban.
B) $ t = 13\,\text{s} $ pillanatban.
C) $ t = 15\,\text{s} $ pillanatban.
D) $ t = 25\,\text{s} $ pillanatban.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

A Napban nukleáris fúzió zajlik. Mely anyag mennyisége nő a Napban a fúzió során?
A) A fúzió során a Napban lévő hidrogén mennyisége nő.
B) A fúzió során a Napban lévő hélium mennyisége nő.
C) A fúzió során a Napban lévő nukleonok száma nő. 

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

A Föld Nap körüli keringése során körülbelül $ 6\cdot 10^{-3}\, \dfrac{\text{m}}{\text{s}^2} $-es centripetális gyorsulással mozog. A Jupiter körülbelül ötször távolabb van a Naptól, mint a Föld. Mekkora a Jupiter centripetális gyorsulása? (Mindkét bolygó pályáját tekintsük körpályának!)
A) $ 30\cdot 10^{-3}\, \dfrac{\text{m}}{\text{s}^2} $
B) $ 150\cdot 10^{-3}\, \dfrac{\text{m}}{\text{s}^2} $
C) $ 1,2\cdot 10^{-3}\, \dfrac{\text{m}}{\text{s}^2} $
D) $ 0,24\cdot 10^{-3}\, \dfrac{\text{m}}{\text{s}^2} $

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy elektron a papír síkjában a szaggatott vonallal jelzett pályán mozog légüres térben. A pályája egyenes szakaszán (1. tartomány) homogén elektromos és mágneses téren halad át, a második, félköríves szakaszon (2. tartomány) csak homogén mágneses tér van jelen. Mit mondhatunk a két tartományban a mágneses indukcióvektor irányáról?
A) A két tartományban egymásra merőleges az indukcióvektor iránya.
B) A két tartományban ugyanolyan az indukcióvektor iránya.
C) A két tartományban ellentétes az indukcióvektor iránya.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Az ábrán látható csigasorral egyenletesen emelünk föl egy testet. Mit állíthatunk a test $ G $ súlya és az emeléséhez szükséges $ F $ erő arányáról? (A csigák és a kötél ideálisak, tömegük elhanyagolható.)

A) $ \dfrac{F}{G}=\dfrac{1}{4} $
B) $ \dfrac{F}{G}=\dfrac{1}{5} $
C) $ \dfrac{F}{G}=\dfrac{1}{6} $
D) $ \dfrac{F}{G}=\dfrac{1}{8} $

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy vízszintes hengerben súrlódásmentesen mozgatható, kezdetben egyensúlyban lévő dugattyú levegőt zár el. A rendszer nem hőszigetelt. A dugattyút hirtelen kihúzzuk a henger végéig, és megmérjük, hogy mekkora $F$ erő szükséges ahhoz, hogy a dugattyút a henger végénél megtartsuk. Ezután a kísérletet azonos kezdőállapotból megismételjük úgy, hogy a dugattyút nagyon lassan húzzuk ki. Melyik esetben kell nagyobb erő a dugattyú megtartásához a henger végén: amikor lassan húzzuk ki a dugattyút, vagy amikor hirtelen?

A) Amikor lassan húzzuk ki a dugattyút.
B) Amikor hirtelen húzzuk ki a dugattyút.
C) A szükséges erő nem függ attól, hogy milyen gyorsan húzzuk ki a dugattyút.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Az alábbi, domború tükörre vonatkozó állítások közül melyik helyes?

A) A domború tükörnek nincs fókuszpontja, mert nem képes összegyűjteni a párhuzamos sugarakat.
B) A domború tükör esetén, ha a tárgytávolság a fókusztávolságnál kisebb, a kép nagyított.
C) Domború tükör esetén a látszólagos kép mindig közelebb van a tükörhöz, mint a tárgy. 

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Állandó hullámhosszú, monokromatikus megvilágítással fényelektromos jelenséget hozunk létre. Az alábbiak közül melyik állítás igaz?

A) A megvilágítás intenzitásának el kell érnie egy küszöbértéket ahhoz, hogy tapasztalhassunk kilépő elektronokat.
B) A megvilágítás intenzitása semmilyen hatással nincs a kilépő elektronokra.
C) A megvilágítás intenzitásának növelésével nő a kilépő elektronok energiája.
D) A megvilágítás intenzitásának növelésével nő a kilépő elektronok száma.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Függőlegesen fellövünk egy golflabdát. Az alábbi grafikonokon a labda mozgási energiáját ábrázoltuk az idő függvényében. Melyik grafikon helyes? (A  közegellenállás elhanyagolható!) 

A) Az I. grafikon.
B) A II. grafikon.
C) A III. grafikon.
D) A IV. grafikon.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Mi a fizikai tartalma annak a kijelentésnek, hogy a víz forráshője $ 2256\dfrac{\text{kJ}}{\text{kg}} $? 

A) A forrás során keletkező $ 1\,\text{kg} $ gőz belső energiája $ 2256\dfrac{\text{kJ}}{\text{kg}} $.
B) $ 2256\dfrac{\text{kJ}}{\text{kg}} $ tágulási munkát végez $ 1\,\text{kg} $ víz, miközben gőzzé alakul.
C) $ 2256\dfrac{\text{kJ}}{\text{kg}} $ hő szabadul fel, miközben $ 1\,\text{kg} $ forrásban lévő víz gőzzé alakul és eltávozik.
D) $ 1\,\text{kg} $ forrásban lévő víz $ 2256\dfrac{\text{kJ}}{\text{kg}} $ hőt vesz fel, miközben gőzzé alakul.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy semleges héliumatomnak 2 alapállapotú (1s) elektronja van. Egymást követően leszakítjuk ezeket. Az első vagy a második elektron leszakításához szükséges nagyobb energia?

A) Az első elektron leszakításához.
B) A második elektron leszakításához
C) Ugyanakkora energia befektetésére van szükség mindkét elektron leszakításához.
D) A leszakításhoz szükséges energia csak az elektron mozgási energiájától függ, nem attól, hogy elsőként vagy másodikként szakítjuk le.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Napfelkelte előtt egy fél órával a fogyó Hold keskeny sarlója látható az égen. Körülbelül melyik égtáj felé látjuk?

A) Kelet felé.
B) Nyugat felé.
C) Dél felé.
D) Attól függ, hogy a déli vagy az északi féltekéről látjuk a jelenséget.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

 Eötvös Loránd munkássága

"A tudomány emberének érzelmi világa a költőétől alig különbözik egyébben, mint abban, hogy eszményeit versekben kifejezésre juttatni nem tudja, s azokat azért talán még mélyebben rejti szívébe… "
Eötvös Loránd

A nyugvónak és gömb alakúnak képzelt Föld és a rajta elhelyezkedő tárgyak között fellépő gravitációs kölcsönhatás segítségével értelmezze a Föld felszínére jellemző gravitációs gyorsulás értékét! Mutassa be, hogyan számítható ki ez az érték a Föld jellemző adatainak segítségével!
A forgó Föld felszínén nyugalomban lévő tárgyak körmozgást végeznek. Készítsen ábrát, amelyen megmutatja, hogy a gravitációs vonzóerő és a felszíni tartóerő hogyan biztosítja az Egyenlítő mentén nyugvó test körmozgását! Magyarázza el, hogy ebben az esetben miért kisebb a nyomóerő – és ezzel az általunk észlelt nehézségi erő is – a gravitációs vonzóerőnél!
Ha egy test az Egyenlítő mentén kelet felé mozog a Földhöz képest, a tartóerő és ezzel a test súlya is lecsökken. Ha a test nyugat felé mozog, akkor a súlya megnő. Magyarázza meg ezt a jelenséget az ábrája alapján! (Ez a jelenség az Eötvös-effektus egy speciális esete.)
Ismertesse, mikor és hol élt Eötvös Loránd! Munkássága gyakorlatban is alkalmazott eredménye az Eötvös-inga. Ismertesse, milyen fizikai mennyiség mérésére volt alkalmas az inga, és milyen területen alkalmazták az Eötvös-ingát! 

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

A fény törése, a szemüveg
A távol és közellátás többnyire inkább a rossz szokásnak, mint a szem hibájának következelme, honnét valami rossz szokás által láttávolunkat elronthatjuk, úgy kímélet és gyakorlás által ezen hibán javíthatunk is. A vadászok, szántóvető emberek többnyire távollátásúak, az apró tárgyakkal foglalkozó emberek ellenben közellátásúak.
(Tapasztalati természettudomány: Tscharner Bodogbul fordította Bugát Pál – Budán, 1836.)

Vázlatos rajz segítségével ismertesse az emberi szem képalkotását, s nevezze meg a szem két legfontosabb részét a leképezés szempontjából! Ismertesse, hogyan érvényesül a leképezési törvény az emberi szem esetében, ahol a képtávolság állandónak tekinthető! Hogyan láthatjuk élesen a közeli és a távoli tárgyakat is? Milyen változás következik be, ha egy távoli tárgy után egy közelire pillantunk?
Írja le, milyen látáshiba esetén beszélünk közel-, illetve távollátásról! Magyarázza meg, mit jelent az, hogy egy szemüveg „pluszos” vagy „mínuszos”. Írja le, melyik látáshiba esetén és miért rendelnek „pluszos” vagy „mínuszos”szemüveget!
Az ábrán látható úgynevezett bifokális szemüveg lencséjét úgy csiszolták, hogy a +2 dioptriás lencse alsó részében egy +3,5 dioptriás kisebb lencsét alakítottak ki. Kiknek ajánlható ez a szemüveg, és mennyiben teszi könnyebbé a használója életét?

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Halmazállapot-változások

Jegülés mely által a föloldott testnek részecskéi híg állapotból merőbe térnek, és magukra szabályos idomokat öltenek. Jegülésnél tehát a fő föltét az, hogy a jegőczczé válandó test híg legyen, miszerint részecskéi akadálytalanul engedhessenek kölcsönös vonzalmuknak, továbbá hogy a folyadék lassan térjen merő állapotba, s ez idő alatt a képelődésben miáltal sem gátoltassék.
(Schirkhuber Móricz: Az elméleti és tapasztalati természettan alaprajza – Pesten, 1851.)

Ismertesse a szilárd, folyékony és légnemű halmazállapotok részecskemodelljét!

Mutassa be az olvadás folyamatát! Ismertesse az olvadáspont és az olvadáshő fogalmát! Milyen tényezők befolyásolják az olvadáspontot? Értelmezze az olvadáshőt a részecskemodell segítségével!

Mutassa be a párolgás jelenségét, a párolgást befolyásoló tényezőket! Ismertesse a párolgáshő fogalmát! Értelmezze a párolgás jelenségét és sajátságait a részecskemodell segítségével!

Mutassa be a forrás jelenségét, a forráspont és a forráshő fogalmát! Magyarázza el, miért befolyásolja a gőztér nyomása a forráspont értékét! Adjon meg egy gyakorlati példát a forráspont eltolódásra! 

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Vannak csillagképek, amelyek a Föld egyes területeiről látszanak, Magyarországról azonban egyáltalán nem, sem a nyári, sem pedig a téli éjszakákon. Mi takarja el ezeket a csillagokat a szemünk elől? 
A) A Nap.
B) A Hold.
C) A Föld.
D) Telihold idején a Hold, újhold idején pedig a Nap.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy kifeszített kötélen állóhullámot hozunk létre. Két kiválasztott pont a kötélen egymástól háromnegyed hullámhosszra van, és egyik sem csomópont. Mit állíthatunk a két pont rezgésének fázisáról?
A) A két pont biztosan ellentétes fázisban rezeg.
B) A két pont biztosan azonos fázisban rezeg.
C) A két pont rezeghet azonos fázisban is, de ellentétes fázisban is.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba