Egy függőlegesen fellőtt lövedék pályája tetején két, egyforma tömegű darabra robban szét, melyek közül az egyik függőlegesen fölfelé, a másik pedig függőlegesen lefelé indul el. Melyik darab érkezik le nagyobb sebességgel a földre? (A légellenállástól eltekinthetünk.)

A) Amelyik fölfelé indult el.

B) Amelyik lefelé indult el.

C) Egyforma sebességgel érkeznek le.

D) A megadott adatok alapján nem lehet eldönteni.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy dugattyús hengerbe zárt gázt először izobár módon melegítünk, majd izochor módon hűtünk. Összehasonlítjuk a gáz kezdeti és végállapotát. Az alábbi állítások közül melyik lesz biztosan igaz?

A) A gáz nyomása csökkent.

B) A gáz sűrűsége nőtt.

C) A gáz hőmérséklete csökkent.

D) A gáz térfogata csökkent.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Mitől lassulnak le termikus sebességűre egy atomerőmű aktív zónájában a maghasadás során keletkező gyors neutronok?

A) A neutronok közt ható magerők lassítják le őket.

B) Az aktív zónában lévő elektromágneses terek lassítják le őket.

C) Atomokkal való ütközések során lassulnak le.

D) A szabályozórudak lassítják le őket.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy függőleges torony $ h_1 $ és $ h_2 $ magasan lévő ablakából ugyanakkora, vízszintes kezdősebességgel elhajítunk egy-egy követ. Az egyik a torony lábától $ x_1 $, a másik $ x_2 $ távolságban ér talajt. Mekkora a $ \dfrac{h_1}{h_2} $ arány, ha $ \dfrac{x_1}{x_2}=2 $? (A légellenállástól tekintsünk el!)

A) $ \dfrac{h_1}{h_2}=2 $

B) $ \dfrac{h_1}{h_2}=4 $

C) $ \dfrac{h_1}{h_2}=\sqrt{2} $

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Válassza ki a mondat helyes befejezését! Villámlás esetén egy Faraday-kalitkában azért vagyunk biztonságban, mert benne ...

A) az elektromos térerősség nulla.

B) az elektromos potenciál nulla.

C) az elektromos térerősség és a potenciál is nulla.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

A definíció szerint az egy atomi tömegegység (1 AU) a $ ^{12}_6 C $ szénatom tömegének $ \dfrac{1}{12} $ része. Melyik állítás a helyes?

A) $ 1AU=\dfrac{6m_{proton}+6m_{neutron}+6m_{elektron}}{12} $.

B) $ 1AU<\dfrac{6m_{proton}+6m_{neutron}+6m_{elektron}}{12} $ a tömegdefektus miatt.

C) $ 1AU>\dfrac{6m_{proton}+6m_{neutron}+6m_{elektron}}{12} $ az elektronok mozgása miatt.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Keringhet-e mesterséges hold (hajtómű nélküli űreszköz) a Föld körül, a Hold és Föld közötti pályán úgy, hogy mozgása során folyamatosan a Hold és Föld által meghatározott egyenesen van? (A Hold gravitációs hatásától tekintsünk el!)

A) Ez lehetséges. Csak az a fontos, hogy a mesterséges hold keringési ideje egyenlő legyen a Hold keringési idejével.

B) Ez nem lehetséges, mert ilyen pálya csak a Holdnál távolabb található, a Hold és a Föld között nem.

C) Ez nem lehetséges, mert a Hold keringési idejével csak Föld–Hold távolságnyira keringhet a műhold a Föld körül.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Két teljesen egyforma (azonos hosszúságú és rugóállandójú), elhanyagolható súlyú rugó közül az egyikre egy $ m $ tömegű testet akasztunk, a másikra pedig egy csigán átvetett fonál segítségével két darab $ m $ tömegű testet az ábra szerint. Melyik rugó nyúlik meg jobban?

A) Az első.

B) A második.

C) Egyforma a két rugó megnyúlása.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Két, egymással kémiai reakcióba nem lépő anyagot keverünk össze: az egyik $ m_1 $ tömegű, fajhője $ c_1 $, a másik tömege $ m_2 $, fajhője $ c_2 $. Hogyan számíthatjuk ki a keverék $ c $ fajhőjét?

A) $ c=\dfrac{c_1+c_2}{2} $

B) $ c=\sqrt{c_1 \cdot c_2} $

C) $ \dfrac{1}{c}=\dfrac{1}{c_1}+\dfrac{1}{c_2} $

D) $ c=\dfrac{c_1 \cdot m_1+c_2 \cdot m_2}{m_1+m_2} $

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy egyenletesen haladó vonatszerelvény hátsó kocsija leválik a szerelvényről, és egyenletesen lassulva 100 méter úton megáll. Eközben a vonat változatlan sebességgel megy tovább. Mekkora távolságra lesz a szerelvénytől a kocsi a megállás pillanatában?

A) 50 m-re.

B) 100 m-re.

C) 150 m-re.

D) 200 m-re.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

A mellékelt grafikon egy izzón átfolyó áram erősségét mutatja az izzóra jutó feszültség függvényében. Mit állíthatunk az izzó ellenállásáról a grafikon alapján?

A) Az izzónak nincs ellenállása, hiszen a feszültség és az áramerősség nem egyenesen arányos egymással.

B) Az izzó ellenállása állandó.

C) Az izzó ellenállása a feszültséggel csökken.

D) Az izzó ellenállása a feszültséggel nő.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy körfolyamat során egy gáz hőt vesz fel ($ Q_{fel} $) és hőt ad le ($ Q_{le} $). Egy teljes ciklus alatt összesen 2400 J munkát végez a környezetén. Mit mondhatunk az egy ciklus alatt felvett hőről?

A) $ Q_{fel} < 2400 J $.

B) $ Q_{fel} = 2400 J $.

C) $ Q_{fel} > 2400 J $.

D) A felvett hőről nem tehetünk egyértelmű állítást.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Milyen irányú a mágneses indukció vektora a rúdmágnes belsejében?

A) Az északi pólus felől a déli felé mutat.

B) A déli pólus felől az északi pólus felé mutat.

C) Nincs a rúdmágnes belsejében mágneses indukció, hiszen a fém belsejében az elektromos térerősség nulla.

D) A mágneses tér iránya merőleges a két pólust összekötő tengelyre.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy gáztartályban 10 perces felezési idejű $ ^{13}N $ izotópot tartalmazó gázelegy van. A keletkező bomlástermék gáz halmazállapotú és stabil. A gázelegy aktivitása éppen $ A_0 $, amikor a tartály falán egy kis lyuk keletkezik, és szivárogni kezd belőle a gáz. 20 perc múlva a nyomás a felére esik a tartályban, miközben a hőmérséklet állandó marad. Mekkora lesz a tartályban lévő gáz aktivitása a kilyukadás után 20 perccel?

A) $ \dfrac{A_0}{2} $

B) $ \dfrac{A_0}{4} $

C) $ \dfrac{A_0}{8} $

D) $ \dfrac{A_0}{16} $

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy szögtükörre (két, egymással $ \alpha $ szöget bezáró síktükörre) fénysugár esik, mely kétszer visszaverődve elhagyja a szögtükröt. Az alábbiak közül milyen szög esetében lehetséges, hogy a beeső és kilépő fénysugár metszi egymást?

A) $ \alpha= 60^\circ $

B) $ \alpha=90 ^\circ $

C) $ \alpha=120 ^\circ $

D) Egyik sem, a szögtükörről a fénysugár mindig önmagával párhuzamosan verődik vissza.

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Radioaktív bomlástörvény, aktivitás

„Az előbb leírt kísérletek közül néhányat febr. 26-án szerdán és febr. 27-én csütörtökön készítettem elő. De mivel ezeken a napokon a nap csak időnként sütött ki, nem végeztem el a kísérletet, amelyet előkészítettem, hanem visszatettem a lemeztartót egy sötét fiókba, rajtuk hagyva az uránsót; és minthogy a nap a következő napokon sem sütött ki, márc. 1-én előhívtam a fényképezőlemezeket, azt várva, hogy nagyon gyönge képet fogok kapni. Várakozásommal ellentétben a sziluettek igen nagy intenzitással jelentkeztek.” (Becquerel 1896-os cikkének részlete Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete c. könyvében)

Henri Becquerel (1852-1908)

Mutassa be és értelmezze a radioaktív bomlástörvényt! Ismertesse a felezési idő fogalmát! Mutassa be a bomlástörvény statisztikus jellegét a következő két kérdés alapján: Hogyan érvényesül a bomlási törvény egy, csupán néhány atomból álló anyagminta esetén? Létezik-e olyan módszer, amellyel megjósolhatjuk, hogy egy általunk kiválasztott radioaktív atommag mikor fog elbomlani, illetve hogy a következő pillanatban az általunk megfigyelt minta mely atommagjai fognak elbomlani? Mit nevezünk egy radioaktív anyagminta aktivitásának? Hogyan változik az anyagminta aktivitása az időben? Mutasson be a gyakorlati életből olyan példát, amikor egy anyagminta aktivitásából vonnak le következtetéseket! Milyen mérőeszköz teszi lehetővé egy anyagminta aktivitásának mérését? Mutassa be az eszköz felépítését egy ábra segítségével, és ismertesse a működését!

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Holdfogyatkozás

„Holdfogyatkozás származik mindannyiszor, valahányszor a hold a napra és földre nézve olyan helyzetbe jő, hogy az utolsónak árnyéka a holdra essék. A holdnak a földtőli középtávola, mint tudva van, 60 földátmérő, ha tehát a földnek árnyéke a holdnál tovább ér, ennek általa be kell boríttatnia.” (Schirkhuber Móricz: Az elméleti és tapasztalati természettan elemei Pest, 1851.)

Ismertesse a holdfogyatkozás jelenségét! Hogyan következtethetünk a Föld gömb alakjára a holdfogyatkozás megfigyeléséből? Mi a különbség a holdfázisok és a holdfogyatkozás jelensége között? A holdfogyatkozáskor a sötét és a világos részt elválasztó vonal a holdkorongon nem éles, hanem elmosódott a határ. Hogyan hozható ez a tapasztalat kapcsolatba a Föld légkörével? Mit jelent az, hogy a holdfogyatkozás teljes, illetve részleges? Milyen holdfázisban figyelhetünk meg holdfogyatkozást? Miért nincs minden hónapban holdfogyatkozás? A napfogyatkozást csak a Föld bizonyos területeiről figyelhetjük meg. Mit állíthatunk a holdfogyatkozásról: a Föld mely területeiről látható? Válaszait indokolja, szükség esetén készítsen ábrát!

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Az ideális gázok és a gázmodell

„A szerző a gázok tulajdonságait, már ami a hőt és a rugalmasságot illeti, egy különös elméletből vezeti le, mely a hőt úgy tekinti, mint ami az anyag részecskéinek kicsi, de nagyon gyors mozgásából áll. Úgy képzeli, hogy a gáz atomjai, amelyek teljesen elasztikusak, állandó mozgásban vannak minden irányba...” (J. Waterston cikkének részlete (~ 1840) Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete c. könyvéből)

Ismertesse a légnemű anyag legfontosabb tulajdonságait! Mutassa be, hogy milyen makroszkopikus mennyiségekkel jellemezhetjük fizikai szempontból egy gáz állapotát! Milyen matematikai kapcsolat áll fenn ezen mennyiségek között? Az ideális gázok részecskemodellje alkalmas a makroszkopikus mennyiségek mikroszkopikus értelmezésére. Ismertesse a modell feltevéseit! Mutassa be, hogy az egyes állapotjelzőket hogyan értelmezhetjük a részecskemodell alapján! (Nem szükséges levezetéseket ismertetnie, elegendő a végeredmény bemutatása.) Egy állandó hőmérsékleten tartott, állandó térfogatú tartályban tárolt gáz tömegét megkétszerezzük. Ekkor megváltozik a gáz nyomása. Hogyan értelmezhetjük a nyomásváltozást a modell alapján? Egy másik, dugattyúval elzárt tartályban állandó nyomás mellett melegítjük a gázt. Ekkor a gáz térfogata megnő. Miért kell megnövekednie a térfogatnak, hogy a nyomás állandó maradhasson? Értelmezze a részecskemodell alapján!

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Egy $ M = 12 kg $ tömegű, $ l = 20 cm $ hosszú tégla egy $ L = 2 m $ hosszú asztal lapján éppen középen helyezkedik el a mellékelt ábrán látható módon. A téglához mindkét oldalról csigán átvetett fonalat rögzítünk, amelyek végén mindkét oldalon 4-4 db, $ m = 1 kg $ tömegű test függ. A tégla és az asztallap között a csúszási és a tapadási súrlódási együttható megegyezik, értéke $ \mu = 0,2 $. A fonalak és a csigák ideálisnak tekinthetők.

a) Legkevesebb hány testet kell áthelyeznünk a bal oldali kötél végéről a jobb oldali kötélre, hogy a test elinduljon?

b) Mekkora munkát végzünk, miközben az eredeti állapotból kiindulva, a bal oldali kötelet húzva a tégla elér az asztallap széléig?

($ g=9,8\dfrac{m}{s^2} $)

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba

Adott mennyiségű ideális gáz térfogata állandó nyomáson duplájára nőtt. A kezdeti és a végállapotban a gáz $^\circ C $-ban mért hőmérsékletének abszolút értéke azonos. Mekkora volt a hőmérséklete kezdetben?

A) $ -91 ^\circ C$

B) $ -136,6 ^\circ C$

C) $ 273 K $

Megtekintés helyben:     Megtekintés új oldalon:          Feladatlapba