Emelt szintű fizika érettségi 2016. október II. rész 2. feladat ( fizmee_201610_2r_02 )
Témakör: *Csillagászat (holdfogyatkozás, holdfázisok)

Holdfogyatkozás

„Holdfogyatkozás származik mindannyiszor, valahányszor a hold a napra és földre nézve olyan helyzetbe jő, hogy az utolsónak árnyéka a holdra essék. A holdnak a földtőli középtávola, mint tudva van, 60 földátmérő, ha tehát a földnek árnyéke a holdnál tovább ér, ennek általa be kell boríttatnia.” (Schirkhuber Móricz: Az elméleti és tapasztalati természettan elemei Pest, 1851.)

 

Ismertesse a holdfogyatkozás jelenségét! Hogyan következtethetünk a Föld gömb alakjára a holdfogyatkozás megfigyeléséből? Mi a különbség a holdfázisok és a holdfogyatkozás jelensége között? A holdfogyatkozáskor a sötét és a világos részt elválasztó vonal a holdkorongon nem éles, hanem elmosódott a határ. Hogyan hozható ez a tapasztalat kapcsolatba a Föld légkörével? Mit jelent az, hogy a holdfogyatkozás teljes, illetve részleges? Milyen holdfázisban figyelhetünk meg holdfogyatkozást? Miért nincs minden hónapban holdfogyatkozás? A napfogyatkozást csak a Föld bizonyos területeiről figyelhetjük meg. Mit állíthatunk a holdfogyatkozásról: a Föld mely területeiről látható? Válaszait indokolja, szükség esetén készítsen ábrát!



 

Megoldás: